Nemperes eljárások
A hagyatéki eljárás és más közjegyzői hatáskörbe sorolt nemperes eljárások:


1. Ki jelentheti be a halálesetet a jegyzőnek, vagy a közjegyzőnek?  He. 1.§ (1)(4)
- halottkém (halottvizsgálati bizonyítvánnyal)
- aki jogi érdekét igazolni tudja

2. Mivel kell bejelenteni a halálesetet?  He. 1.§ (1)(4)
- halottvizsgálati bizonyítvány
- halotti anyakönyvi kivonattal, holtnak nyilvánító, vagy a halál tényét megállapító bírói határozattal
- egyéb hitelt érdemlő módon kell bizonyítani

3. Milyen jogi érdeket kell valószínűsíteni a hagyatéki eljárás megindításához?
He.1.§ (4)
- jogi érdeket (örökösi, hagyományosi, hagyatéki hitelezői stb.)

4. Ki intézkedik a belföldi hagyaték leltározása iránt? He. 2.§ (1)
- belföldi hagyaték leltározása iránt a meghalt személy utolsó belföldi lakóhelye, ha pedig belföldön lakóhelye nem volt, vagy az nem állapítható meg, a hagyatéki vagyon fekvésének helye szerint illetékes jegyző intézkedik.  

5. Ki végzi a hagyaték leltározását? He. 3.§ (1)
- a jegyző által megbízott előadó, mint leltárelőadó

6. Mit kell a hagyatéki eljárás során leltározni? He. 4.§(1)-(2)
- magyar állampolgár után belföldön maradt ingatlan vagyont
- ingóságokat, ha azok értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és
a.) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a halottvizsgálati bizonyítványból megállapíthatóak, vagy
b.) nincs ismert örökös, vagy
c.) a leltározást az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

7. Mikor kell az ingóságokat leltározni? He. 4.§ (2)
Ld. 6. kérdést

8. Hol kell a leltárt felvenni? He. 5.§(1)
- a leltárelőadó hivatalos helyiségében

9. Mikor kell az ingóvagyonra vonatkozó leltárt a vagyon fekvésének helyén (helyszínen) elkészíteni? He. 5.§(2)
- ha a kiskorú örökös (hagyományos) érdekei veszélyeztetve vannak
- nincs ismert örökös
- a helyszíni leltározást a közjegyző vagy a jegyző kéri.

10. Kell-e tanút alkalmazni a hagyatéki leltár helyszínen való elkészítése esetén? He. 5.§(3)
- lehetőleg igen

11. Van-e határideje a hagyatéki leltár elkészítésének? He. 6.§(1)
- igen, a halálesetről szóló értesítésnek a jegyzőhöz érkezését követő 30 nap, illetve attól számított 30 nap, amikor a jegyző a vagyonról tudomást szerez.

12. Kit kell értesíteni a leltározás idejéről és helyéről? He. 6.§(2)
- a leltárelőadó előtt ismert érdekelteket

13. Mikor kell meghallgatni a törvényes képviselőt a hagyatéki leltár felvételénél?
He. 7.§ (2)
- ha a hagyatékban kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollevő személy, vagy méhmagzat érdekelt.

14. Hogyan kell feltüntetni az ingatlant a hagyatéki leltárban? He.9.§(1)-(2)
- külön-külön, helyrajzi szám szerint
- a tényleges művelési ág feltüntetésével
- külön-külön kell értékelni,
- örökhagyót megillető hányadot és annak értékét is fel kell tüntetni.

15. Fel kell-e venni a hagyatéki leltárba azt az ingatlant, amely az ingatlannyilvántartás szerint az örökhagyó tulajdona, azonban az érdekeltek állítása szerint az már nem az örökhagyóé? He. 9.§(3)
- igen

16. Mi a teendő az ingóságokkal, ha az örökösök hagyatéki terhet jelentettek be?
He. 9.§(5)
- értéküket akkor is meg kell állapítani, ha az ingóságokat nem leltározták.

17. Ki állapítja meg a hagyatéki vagyontárgyak értékét? He. 10.§(1)(3)
- a leltárelőadó, lehetőleg az örökösökkel egyetértésben
- az öröklési illeték alapjául szolgáló forgalmi értéket az illetékhivatal

18. Fel kell-e venni a vitás és/vagy behajthatatlan követeléseket a hagyatéki leltárba?
He. 9.§(4) és 11.§(3)
- igen

19. Ki kérheti a hagyatékhoz tartozó vagyontárgyak biztosítását? He. 19.§(1)(2)
- örökös,
- Gyámhivatal,
- végrendeleti végrehajtó,
- egyéb érdekeltek (hagyatéki hitelező, gazdasági társaság, szövetkezet

20. Mikor lehet kérni a biztosítási intézkedés elrendelését? He. 19.§(1)(2)
- ha alaposan tartani lehet attól, hogy a vagyontárgyakat eltulajdonítják, elrejtik, eltékozolják, megrongálják, vagy más módon veszélyeztetik,
- ha attól lehet alaposan tartani, hogy a vagyontárgyak természetes romlás folytán értéküket vesztik,
- csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők,
- gazdasági társaságban vagy szövetkezetben fennálló tagsági jogok és kötelezettségek gyakorlása, így különösen a társasági vagyon megóvása ezt indokolja    

21. Van-e, - és mikor – hivatalból helye a biztosítási intézkedés elrendelésének?
He. 19.§(3)
- igen,
- ha a vagyon veszélyeztetése megállapítható és
a.) a vagyon fekvése helyén nincs a meghalt személynek olyan hozzátartozója, meghatalmazottja, végrendeleti örököse, akinek a kezelésére és őrzésére a hagyatéki vagyontárgyakat megnyugvással lehetne bízni
b.) az örökösök között kiskorúak vagy gondnokság alá helyezett személyek vannak és törvényes képviselőjük nincs, vagy a törvényes képviselőjük távolléte miatt érdekeik védelméről megfelelően gondoskodni nem tudnak
c.) az örökösök ismeretlen helyen tartózkodnak vagy az örökösök között belföldi önjogú személy nincs és egyik esetben sincs ügyeik vitelére feljogosított megbízottjuk.

22. Ki rendelheti el és ki teheti a biztosítási intézkedést? 20.§(1)
- leltárelőadó
- illetékes közjegyző
   
23. Milyen biztosítási intézkedést rendelhet el a leltárelőadó? 21.§
- a haláleset napjától a leltár beterjesztéséig terjedő idő alatt:
a.) készpénzt, értékpapírt, más értéktárgyat bírói letétbe helyezhet
b.) szobákat, helyiségeket, szekrényeket, ládákat, tartályokat sürgős szükség esetében a vagyontárgyaknak a zár alá vételéig ideiglenesen lepecsételheti
c.) ingókat zár alá vehet
d.) zár alá vételre nem alkalmas vagyontárgyakat értékük hozzávetőleges megállapítása után megbízható személy gondozására bízhatja
e.) halaszthatatlan esetben értékesítést rendelhet el.

24. Milyen biztosítási intézkedéseket rendelhet el a közjegyző? He. 22.§
- a haláleset napjától a hagyatéki eljárás befejezéséig:
a.) elrendelheti mindazt, amit a leltárelőadó, ha azt ő mellőzte, +
b.) hagyatéki zárlatot rendelhet el,
c.) hagyatéki követelések behajtására ügygondnokot rendelhet ki,
d.) az államra szálló hagyatéki vagyont a jegyző kezelésére bízhatja,
e.) elrendelheti azoknak az ingóknak az értékesítését, amelyek csak értékükkel arányban nem álló költséggel lennének megőrizhetők, vagy amelyek az örökhagyó lakásának használatbavételét akadályozzák, feltéve, hogy az ingók más módon nem lennének megőrizhetőek
f.) más olyan intézkedést is megtehet, amely a hagyaték biztosítása végett az adott körülmények között elkerülhetetlenül szükségesnek mutatkozik.

25. Meg kell-e hallgatni az érdekelteket a biztosítási intézkedések elrendelése előtt?
He. 23.§(1)
- lehetőleg igen

26. Mit lehet elfogadni biztosítékul? He. 23.§(1)
- készpénzt, takarékbetétkönyvet vagy értéktárgyat

27. Hova kell tenni a felajánlott biztosítékot? He. 23.§ (1)
- bírói letétbe

28. Hogyan történik az ingók zár alá vétele? He. 23.§ (3)(4)
- a leltárelőadó, illetőleg a közjegyző az ingóságokat lepecsételt szekrényben, ládában vagy más tartályban, a lakók rendes használatára nem szükséges lepecsételt helyiségben helyezi el és a szekrényt, ládát vagy más tartályt, illetőleg a helyiséget megbízható személy felügyeletére bízza.
- a lepecsételés akként történik, hogy az, az arra jogosultakat a lakás szükséges használatában ne akadályozza

29. Mi a zárgondnok feladata? He. 23.§ (5)
- kezeli a rábízott ingatlant vagy ingót

30. A hagyatéki követelések behajtására ügygondnokul kit lehet kirendelni? He. 23.§(6)
- örököst is

31. Mikor kell jegyzőkönyvet felvenni a biztosítási intézkedés foganatosításakor? He. 25.§
- ha a biztosítási intézkedés nem a leltározással egyidejűleg kerül foganatosításra

32. A leltárelőadó által elrendelt biztosítási intézkedést a közjegyző megváltoztathatja-e? He. 26.§(2)
- igen, kérelemre vagy hivatalból hatályon kívül helyezheti, vagy módosíthatja

33. Ki előlegezi és ki viseli a hagyaték biztosításának felmerült költségeit? He. 27.§(1)
- aki kérte
- ha hivatalból történt meg az elrendelés, akkor az érdekelt és azok az örökösöket egyetemlegesen terhelik

34. Van-e halasztó hatálya a hagyaték biztosítását elrendelő végzés elleni fellebbezésnek?
       He. 27.§ (2)
- nincs, de indokolt esetben a fellebbezési bíróság és a közjegyző felfüggesztheti a végrehajtást

35. Milyen polgári eljárásjogi alapelvek érvényesülnek a hagyatéki eljárás során?
- pártatlanság
- tisztességes elintézés, ésszerű időn belül történő befejezés,
- bizonyítékok rendelkezésre bocsátása a feleket terheli, az eljárás során keletkezett iratok megtekinthetőek, azokra a felek nyilatkozhatnak,
- tárgyalás elve, nyilvánosság, nyilvánosság kizárása, nyilvános határozathirdetés,
- anyanyelv használatának a joga
- tájékoztatási kötelezettség
- rendeltetésszerű, jóhiszemű joggyakorlás

36. Lehet-e pénzbírságot kiszabni a hagyatéki eljárás során?
- igen,

37. Van-e joghatósága a közjegyzőnek a külföldi állampolgárságú örökhagyó belföldi ingatlanhagyatékára?
- igen

38. Milyen jogot kell alkalmazni a külföldi elemet tartalmazó hagyatéki ügyben?
- nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. Tvr.

39. Magyar állampolgár külföldi hagyatékára a magyar közjegyző lefolytathatja-e az eljárást?
?????????????????

40. Mi határozza meg a közjegyző hatáskörét a hagyatéki eljárás lefolytatására?
- a Közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. Tv 1.§ (3) bekezdése

41. Milyen tények határozzák meg a közjegyző illetékességét a hagyatéki eljárásban?
- általános illetékességi ok az utolsó belföldi lakóhely, ha ez nincs, akkor a haláleset helye, illetve ha az örökhagyó külföldön halt meg, akkor a vagyon fekvésének a helye
- a 15/1991 (XI.26.) IM rendelet melléklete
- az általános illetékességi szabályokra tekintet nélkül a korábban elhunyt örökhagyó hagyatéka ügyében eljáró közjegyző előtt folyó eljáráshoz kell egyesíteni az eljárás közben elhunyt örökös hagyatéki ügyét

42. Ki jelöli ki az illetékes közjegyzőt, ha az illetékes közjegyző törvényes akadály miatt nem járhat el? He. 28.§(5)
- a közjegyző székhelye szerint illetékes területi kamara elnöksége
- Ktv. 172/B.§ (1) Kizárási szabályok szerint:
- ha a területi kamarához tartozó valamennyi közjegyző kizárt, akkor a MOKK elnöke jelöli ki,
- ha a kizárási okot nem a közjegyző jelentette be, vagy a kizáráshoz nem járult   
                        hozzá, akkor a közjegyző székhelye szerint illetékes helyi bíróság nemperes  
                         eljárásban

43.  Hova lehet kérelmet benyújtani, ha az örökös a közjegyző kijelölésével nem ért           
       egyet?
He. 28.§(5)
- 15 napon belül
- a területi kamara székhelye szerint illetékes megyei bírósághoz

44. Mikor kötelező a hagyatéki eljárást megindítani? He. 31.§
- ha magyar állampolgár után belföldön ingatlan vagyon maradt, vagy
- csak ingóság maradt, de az ingóság értéke a háromszázezer forintot meghaladja, és
a.) a hagyatékban szülői felügyelet alatt nem álló kiskorú, cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezett vagy ismeretlen helyen távollevő személy érdekelt, és ezek a körülmények a hagyatéki leltárból, vagy a bejelentés alapján megállapíthatóak, vagy
b.) nincs ismert örökös, vagy
c.) az eljárás megindítását az örökösként érdekelt személy, a végrendeleti végrehajtó, a hagyatéki hitelező vagy a gyámhatóság kéri, továbbá, ha a bejelentett hagyatéki teher meghaladja a hagyatéki vagyon értékét.

45. Mi a teendő, ha a hagyatéki vagyonhoz tartozó ingóság értéke nem éri el a     
       háromszázezer forint értéket? He. 31.§(2)
- megszüntetni, ha öröklési bizonyítvány kiállítását senki sem kérte

46. Ki lehet-e hirdetni a végrendeletet a hagyatéki tárgyalás előtt? He. 35.§(2)
- igen, indokolt esetben

47. Milyen formában küldi meg a közjegyző a végrendeletet az illetékes közjegyzőnek:
a.) ha az általa készített közjegyzői okiratról van szó? He. 34.§(2)
- hiteles másolatban
   b.) nála letett végrendeletről van szó? He. 34.§(2)
- eredetiben

48. Hogy kerül rögzítésre a végrendeleten a kihirdetés ténye? He. 35.§(3) és 36.§(2)
- eredetin vagy hiteles másolaton
- a végrendelet minden lapját aláírja és pecséttel látja el

49. Hol kell őrizni a kihirdetett végrendeletet? He. 36.§(3)
- jól elzárható helyen

50. Hogyan történik a szóbeli végrendelet kihirdetése? He. 37.§(3)
- tanúk kihallgatásával és a vallomások jegyzőkönyvbe foglalásával

51. Mikor rendel ki ügygondnokot a közjegyző a hagyatéki eljárás során?
       39.§(1); 42.§(2); 43.§(4)
- ha az örökösnek nincs törvényes képviselője, az az eljárásban akadályozott, vagy ha azt a hagyatékhoz tartozó gazdasági társaságban fennálló tagsági jogok és kötelezettségek gyakorlása indokolja
- ismeretlen helyen tartózkodó örökös részére, ha a hirdetményezést követően az a hagyatéki tárgyaláson nem jelenik meg
- ha a külföldön ismert helyen tartózkodó örökös részére a kézbesítés nem szabályszerűen történt és ő nem jelenik meg, illetve képviseletéről nem gondoskodik, akkor a közjegyző a kézbesítési megbízottat ügygondnokként rendeli ki.

52. Mi a kézbesítési megbízott szerepe a hagyatéki eljárás során?
      He. 40.§(4); 43.§(4)
            - A külföldön ismert helyen tartózkodó örökös részére – belföldi meghatalmazott
               hiányában - a közjegyző kézbesítési megbízottat rendel ki. Az idézést a
               közjegyző megküldi az ő részére is.
           - Ha a külföldön ismert helyen tartózkodó személy részére a kézbesítés nem volt
             szabályszerű, vagy a kézbesítési bizonyítvány a tárgyalás napjáig nem érkezett  
             meg, és az érdekelt a hagyatéki tárgyaláson nem jelenik meg, érdemben nem
             nyilatkozik, képviseletéről nem gondoskodik, akkor a közjegyző a kézbesítési
             megbízottat ügygondnokként rendeli ki, a tárgyalást megtartja, de a hagyatékot
             nem adja át.  

53. Mikor keresi meg a közjegyző eseti gondnok kirendelése végett a gyámhatóságot?
       He. 39.§(3)
- ha érdekellentét áll fenn az örökhagyó kiskorú gyermeke és a túlélő házastárs között

54. Kit kell idézni a hagyatéki tárgyalásra? He. 40.§(1)-(3)
- a túlélő házastársat,
- végrendelet hiányában a törvényes örökösöket,
- végrendelet esetében a végrendeleti örököst, a kötelesrészre jogosultakat,
- utóörököst, hagyományost, végrendeleti végrehajtót és azokat a hagyatéki hitelezőket, akik a hagyatéki eljárás megindítását kérték, vagy követelésüket bejelentették
- leszármazó hiányában felmenőket és oldalági rokonokat

55. Hogy kell megállapítani a határnapot, ha külföldön vagy ismeretlen helyen tartózkodó
       örökös van érdekelve? He. 40.§(6)
- a tárgyalást két hónapnál nem rövidebb időre kell kitűzni

56. Ki látja el az állam képviseletét az eljárásban?
- Kincstári Vagyoni Igazgatóság

      57. Milyen figyelmeztetést kell tartalmaznia a hagyatéki tárgyalásra szóló idézésnek?
He. 41.§ (1)
- ha a szabályszerű idézésre a tárgyaláson nem jelenik meg, ez a hagyatéki tárgyalás megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza
- egyezségre vonatkozó figyelmeztetés,
- kézbesítési megbízottal kapcsolatos figyelmeztetés,
- végrendelet becsatolásáról szóló felhívás
- házastárs özvegyi haszonélvezeti jogának a megváltásával kapcsolatos figyelmeztetés

       58. Lehet-e és milyen módon – rövid úton – idézni a tárgyalásra az érdekelteket?
       - igen, faxon, telefonon

       59. Mi a teendő az idézésnél, ha az örökös ismeretlen helyen tartózkodik? He. 42.§(1)
       - az örökös utolsó ismert belföldi lakóhelye – ennek hiányában tartózkodási helye
       – szerint illetékes polgármesteri hivatalnál 15 napra kifüggesztett hirdetményt kell   
      kibocsátani.

       60. Mikor lehet országos napilapban közzétenni a hirdetményt? He. 42.§(1)
           - az érdekelt kérelmére és a költésgek megelőlegezése mellett

        61. Mi a teendő ismeretlen örökös esetén? He. 42.§ (3)
                   - hirdetményi idézés kibocsátása
                   - ebben fel kell hívni, hogy igényét 30 napon belül jelentse be
                   - figyelmeztetés arra, hogy amennyiben igényét nem jelenti be, akkor azt
                   figyelmen kívül kell hagyni.   

        62.  Hogy kell eljárni, ha az örökhagyónak nincs ismert örököse? He. 70.§(1)-(3)
                   - 15 napra kifüggesztett hirdetményt kell kibocsátani
                   - ebben fel kell hívni mindenkit, hogy aki a hagyatékra örökösként igényt tart, az
                      nála azt 30 napon belül jelentse be.
                   - kérelemre országos napilapban is közzé kell tenni a hirdetményt
                   - KVI felé tájékoztatás az eljárás megindulásáról
                   - ha a megadott határidőn belül senki sem jelenti be igényét, akkor a hagyaték
                     átadása tárgyában hoz a közjegyző határozatot, ellenkező esetben az eljárást a
                     bejelentés alapján folytatni kell.

           63. Mit kérhet az örökös a közjegyzőtől, ha ismeretlen hagyatéki tartozások vannak?
                 - kérheti, hogy a közjegyző hívja fel a hitelezőket a követelések bejelentésére

64. Mire terjed ki az ügygondnok jogköre a hagyatéki eljárás során? He. 44.§(2)
      - a hagyatéki eljárással kapcsolatos minden nyilatkozatra és cselekményre, ideértve       
         a hagyatéki vagyon átvételét is.
      - készpénzt, értékpapírt és más értéktárgyat nem vehet át
      - egyezséget nem köthet, jogokról nem mondhat le és kötelezettséget nem
        vállalhat, kivéve, ha azzal az általa képviselt felet nyilvánvaló károsodástól óvja
        meg.

65. Mikor lehet hagyatéki tárgyalást a közjegyző hivatali helyiségén kívül tartani?
      He. 47.§
      - gyors befejezés érdekében,
      - költségekkel való takarékosság végett
      - egyéb fontos okból, ha az célszerű

66. Miért kell és mikor nem kell a VONY –t lekérdezni a hagyatéki eljárásban?
     - kell: végrendelet beszerzése céljából
     - nem kell: 1992. év előtt elhunytak hagyatéki ügyében és póthagyatéki eljárás
       során

67. Mivel lehet igazolni a képviseleti jogosultságot a hagyatéki eljárásban? He. 48.§(1)
     - Pp. 69.§ szerinti szabályszerű meghatalmazással
     - gyámhivatali határozattal
     - ld. BH1992.533.
 
68. Mikor van lehetőség bizonyítás felvételére a hagyatéki eljárásban?
     - szóbeli végrendelet tanúinak kihallgatásakor He. 37.§
     - okirati bizonyítás: - hagyatéki vagyon megállapítására
                                      - örökösi minőség igazolására
                                      - érdekeltek álláspontjának igazolására He. 50.§ és 55.§
                                      - az állam várható öröklése esetén a nem öröklési, hanem más  
                                        polgári jogcímen bejelentett igény tisztázására He. 71.§
                                      - özvegyi haszonélvezeti jog megváltása esetén
                                      - öröklési bizonyítvány kiadása iránti kérelem esetén
 
69. Mi a közjegyző teendője, ha az örökössel szemben érdemtelenségi kifogás merült     
      fel? He. 54.§
      - lehetőséget kell adni, hogy a kifogásra nyilatkozzék

70. Hogyan kell átadni a hagyatékot, ha az örökössel szemben érdemtelenségi kifogást
      emeltek?
      - ideiglenesen

         71. Mik a tényállás részei a hagyaték átadása kérdésében?
                  - hagyatéki vagyon
                  - hagyatéki teher
                  - örökösök

72. A hagyaték részét képezi-e a kedvezményezett kijelölésével váltott betétkönyv, és      
      az életbiztosítás?
       - nem

73. Mikor halasztható el a hagyatéki tárgyalás:
              a.) közös kérelemre: határnap előtt legalább nyolc nappal, indokolt kérelemre
                          b.) egyoldalú kérelemre: nem lehet
                          c.) hivatalból (beállítás)? csak fontos okból

74. Mi az osztályos egyezség? He. 53.§(4)
      - az örökösök között kizárólag a hagyatéki vagyon tárgyaira vonatkozóan létrejött     
         egyezség
 
75. Mi a teendő, ha az örökösök – az egyezség folytán – a hagyatéki ingatlanok  
       tekintetében fennálló tulajdonközösséget megszüntették?
       - a közjegyző az egyezséget jóváhagyja és tulajdonközösség megszüntetése
          jogcímén megállapítja a tulajdonszerzést.

76. Milyen fajai vannak a hagyatéki eljárásban hozható határozatoknak?
      - érdemi és
      - pervezető végzések

77. Az eljárást befejező határozatok milyen csoportra oszthatók?
      - tárgyaláson és
      - tárgyaláson kívül hozott határozatok

78. Milyen hagyatékátadó végzést hozhat a közjegyző a tárgyaláson?
       - teljes,
       - ideiglenes és
       - részhagyatékátadó végzést

79. Tárgyaláson kívül milyen esetekben hozható hagyatékátadó végzés? He. 69.§(1)
       - csak egy törvényes örökös van
       - az örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és
         a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget
         kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható
       - póthagyatéki eljárásban
       - ha az örökhagyó után ötszázezer forintot meg nem haladó ingóság maradt

80. Mikor adható át teljes hatállyal a hagyaték? He. 58.§(1); 59.§ (1)-(5)
- csak egy örökös jelentett be igényt és a rendelkezésre álló adatok alapján másnak           
   a hagyatékra igénye nincs,
- ha az örökösök között nincs öröklési jogi vita
- mindkét esetben, ha a hagyaték átadásának nincs törvényes akadálya
- ingatlanhagyaték teljes hatállyal adható át, ha csak a készpénzhagyomány vitás
- tulajdonközösség megszüntetésének módjában nem tudnak megegyezni
- ha csak a túlélő házastárs haszonélvezeti joga vitás
81. Öröklési jogi vita esetén, hogy adható át a hagyaték az örökösök részére?
       - ideiglenesen

82. Átadható-e a hagyaték megosztottan? (teljes és ideiglenes hatállyal)
      - igen, ld. He. 59.§(5)

83. Mikor kell ideiglenes hatállyal átadni a hagyatékot? He. 60.§ (1)
      - ha a hagyatékot teljes hatállyal nem lehet átadni
 
84. Hogyan kell kezelni – ideiglenes átadásnál – a készpénzt és az értéktárgyat?
       He. 60.§ (2)
       - bírói letétben

85. Mik a szabályai az ideiglenes hatályú átadást követően az öröklési jogi per
       indításának? He. 60.§(3)
       - az ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés kézbesítésétől számított 30 nap alatt
          lehet a pert megindítani
       - a határidő leteltét követő legkésőbb 8. napig a keresetindítást a közjegyzőnél  
          igazolni kell

86. Mikor lehet kihagyni a hagyatékból az örökhagyó tulajdonaként bejegyzett  
       ingatlant? He. 64.§ (2)(3)
       - az ingatlan tulajdonjogára igényt tartó személy igényét az ingatlan-
          nyilvántartásba való bejegyzésre alkalmas okirattal, bírói vagy államigazgatási
          határozattal igazolja, illetve ha tényleges birtoklási eljárás útján, vagy más     
          módon  atulajdonjogot javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzik
       - elismert házassági vagyonközösségi igény esetén
 
87. Kiknek kell kézbesíteni a hagyatékátadó végzést? He. 65.§-67.§
      - örökösöknek
      - hagyományosnak
      - végrendeleti végrehajtónak
      - egyéb érdekelteknek
      - kiskorú, gondnokság alatt álló, ismeretlen helyen távollévő személy, vagy  
        méhmagzat van érdekelve, a jegyzőnek
      - azoknak a törvényes örökösöknek, akiknek a megidézését a közjegyző mellőzte
      - föld öröklése esetén termelőszövetkezetnek, illetékes földhivatalnak
      - illetékes földhivatalnak, cégbíróságnak
      - illetékhivatalnak

88. Mi a közjegyző teendője, ha a hagyatékot ideiglenes hatállyal átadó végzés teljes
       hatályúvá válik? He. 60. §(3)
       - ezt a tényt hivatalból végzéssel kell megállapítani

89. Mi az eljárás, ha a túlélő házastárs a Csjt. 27 § -a szerinti igényét érvényesíti?
      He. 64.§(3)
      - meg kell állapítani, hogy az igényelt vagyontárgy elismert házassági
        vagyonközösségi igény jogcímén a túlélő házastársat illeti meg és a
        tulajdonjognak a bejegyzése irán a hagyatékátadó végzésben intézkedni kell.

90. Mikor adható át a hagyaték tárgyalás nélkül? He. 69.§(1)
       - csak egy törvényes örökös van
       - az örökösök igazolják, hogy az örökhagyónak kizárólagos törvényes örökösei és
         a közjegyző előtti eljáráson kívül az összes kérdésre kiterjedő olyan egyezséget
         kötöttek, amelynek alapján a hagyaték átadható
       - póthagyatéki eljárásban
       - ha az örökhagyó után ötszázezer forintot meg nem haladó ingóság maradt

91. Függőben lehet-e tartani a hagyatéki eljárást az élettárs által az örökhagyó             
       tulajdonosként bejegyzett ingatlanára érvényesített tulajdonjogi igényre   
       tekintettel?
       - nem, az élettárs hagyatéki hitelezői igénnyel léphet fel a hagyatéki eljárás során
         és tulajdonjogi perben kérheti tulajdonjogának megállapítását.

92. Milyen esetben kérheti tárgyalás tartását az örökös a tárgyalás nélkül hozott   
      hagyatékátadó végzés esetén? He. 69.§(4)
      - ha az örökséget visszautasítja,
      - más örökössel egyezséget kíván kötni,
      - egyezségtől el kíván térni,
      - ha örökségét, vagy annak részét hagyatéki hitelezőre, vagy a hagyatékban
        közvetlenül nem érdekelt örökösre kívánja átruházni.

93. Ki és mikor kérheti a haszonélvezeti jog megváltását? He. 72/A.§(1); 72/B.§(2)(3)
      - túlélő házastárs és
      - a törvényes örökösök kérhetik.
      - a hagyatéki eljárás során legkésőbb a tárgyalás berekesztéséig kell előterjeszteni,
      - ha hagyatéki eljárás nem indult, vagy tárgyaláson kívül került a hagyaték
        átadásra, a hagyaték megnyíltától számított egy éven belül lehet kérni.
 
94. A felek megállapodhatnak-e a házastárs által lakott lakásra, és az általa használt  
      berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezeti jog megváltására?
      - igen, ld.: PK 84.

95. Hogyan dönt a közjegyző a megváltás kérdésében? He. 72/C.§
      - ha a felek között egyezség jön létre, akkor azt a közjegyző jóváhagyja,
      - ha nincs egyezség, de vita sincs, akkor a közjegyző külön végzéssel dönt    
        (bizonyítást folytat le) ennek jogerőre emelkedését követően adja át a hagyatékot  
        teljes hatállyal
      - nincs egyezség és öröklési jogi vita van, a hagyatékot a túlélő házastárs
        haszonélvezeti jogával terhelten törvényes öröklés szerint ideiglenes hatállyal
        adja át.

96. Van-e helye póthagyatéki eljárásban a haszonélvezeti jog megváltásának?
       He. 72/D.§
        - igen

97. Milyen esetekben helyezheti hatályon kívül a közjegyző a saját végzését?
      - tárgyaláson kívül hozott hagyatékátadó végzés,
      - öröklési bizonyítvány,
      - eljárás megismétlése esetén.

98. Mikor van helye a hagyatéki eljárás megismétlésének? He. 76/A.§ (1)
- ha az örökös olyan tényre hivatkozik, amelyet a hagyatéki eljárásban nem    
   bíráltak el, feltéve, hogy az elbírálás esetén – az öröklés rendjének vagy az  
   öröklés jogcímének, továbbá ezekhez kapcsolódóan a hagyatékban való  
   részesedés arányának megváltozását eredményezte volna.

99. Mi a határideje a hagyatéki eljárás megismétlése iránti kérelemnek? He. 76/A§(2)
      - a hagyatékátadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy év

100. Mi a végrendeleti végrehajtó jogállása? He. 77.§-80.§
        - örökösök megbízottja
        - kezeli a hagyatéki vagyont,
        - ellenőrzi a végrendeleti meghagyások teljesítését
        - hagyatéki kövteléseket behajt,
        - halaszthatatlan fizetéseket teljesít
        - jelen lehet az eljárási cselekményeknél
 
101. Mikor állít ki a közjegyző öröklési bizonyítványt belföldi használatra?
        He. 87.§ (1)
        - ha az örökösök között nincs jogi vita és:
        a.) ingóságok értéke nem éri el a háromszázezer forintot
        b.) vagyon értéke nem állapítható meg, vagy nincs hagyatéki vagyon, de az
             örökös vagy más érdekelt az eljárás lefolytatásához fűződő jogi érdekét
             valószínűsíti
        c.) csak a társadalombiztosítási ellátás a hagyaték tárgya
 
102. Mikor állít ki a közjegyző öröklési bizonyítványt külföldi használatra?
         He. 87. §(2)
         - ha magyar állampolgár után külföldön ingó vagy ingatlan vagyon maradt.

103. Mikor van helye az okirat és értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás              
        lefolytatásának?
        - az érdekelt kérelmére

104. Melyik közjegyző illetékes a semmissé nyilvánítása iránti eljárás lefolytatására?       
        105/1952. (XII.28.) MT rendelet (Ppék) 40.§
         - az értékpapír kiállítójának, vagy utolsó birtokosának általános illetékessége,
            vagy a teljesítési hely szerinti illetékes közjegyző
           
105. Ki kérheti a semmissé nyilvánítás irántimegsemmisítési eljárás lefolytatását?  
        Ppék. 40.§(2)
        - az értékpapír utolsó birtokosa,
        - akit az értékpapír alapján valamely jog illet meg, vagy
        valamely kötelezettség terhel.

106. Mit kell tartalmaznia az értékpapír semmissé nyilvánítása iránti iránti  
        kérelemnek? Ppék. 41.§
        - kiállító neve,
        - foglalkozása,
        - lakóhelye,
         - az értékpapír lényeges tartalmát,
         valószínűsíteni kell a kérelmezési jogosultságot.

107. Ha az értékpapír semmissé nyilvánítása iránti eljárás feltételei fennállnak, mi a       
        közjegyző teendője? Ppék. 42.§(1)
        - hirdetmény kibocsátás,

108. Mit tartalmaz a semmissé nyilvánítás iránti eljárásban kibocsátott hirdetmény?
        Ppék. 42.§(1)
        - értékpapír adatait,
        - az értékpapír birtokosának szóló felhívást a bemutatásra vonatkozóan

109. Milyen okiratok és értékpapírok esetében lehet a semmissé nyilvánítás iránti
        eljárást megindítani?
        - alanyi jogot és értéket hordozó
        - ami elveszett, vagy dematirizál értékpapír esetén, ha a számítógépes program
          megsemmisül.

110. Lefolytatható-e az eljárás dematerializált értékpapír esetében?
        - igen

111. Kárpótlási jegyre kérhető-e megsemmisítési eljárás lefolytatása?
         ??????????

112. Van-e helye értékpapír semmissé nyilvánítás iránti eljárásban kijavító végzés
         meghozatalának?
         - igen

113. Milyen feltételei vannak az ingó, illetve vagyont terhelő zálogjog alapításának?
        Ptk. 262.§(2)
        - a jelzálogszerződés közjegyzői okiratba foglalása és
        - a jelzálogjognak a zálogjogi nyilvántartásba történő bejegyzése
 
114. Milyen hatálya van az ingó zálogjogi nyilvántartásba való bejegyzésnek?
        - konstitutív

115. Mi a zálogjogi nyilvántartás tartalma? Ptk. 262.§(3) és Ptké. 47.§ (5)
        - a zálogjog legfontosabb azonosító adatait
        - a zálogkötelezett és személyi kötelezett személyi adatait (gazdasági társaságok
           esetén: székhely, adó- és cégjegyzékszám)
        - zálogtárgy megjelölése
        - biztosított követelés jogcíme, pénzneme, lejárata, összege, legmagasabb összege
        - bejegyzés alapjául szolgáló okirat megnevezése, kiállítója, kelte, ügyszáma,
           közjegyző neve, székhelye, száma
        - a zálogjog keletkezésének, módosulásának időpontja
        - ranghellyel való rendelkezés
        - a zálogjoggal kapcsolatos bírósági vagy hatósági eljárások, határozatok
        - vagyont terhelő zálogjog átalakítása
        - biztosított követelés járulékai
                
        
116. Mik a kivételek a zálogtárgy egyedi meghatározásának követelménye alól?
        - ha egy zálogjog több zálogtárgyat terhel
        - zálogtárgy egyedi meghatározása nem lehetséges
 
117. Hogyan történik a repülőgépekre a zálogjog bejegyzése?
        - lajstromba történő bejegyzéssel

118. Milyen esetekben szűnik meg az ingó zálogjog? Ptk. 262.§(6)
        - ha a zálogtárgyat kereskedelmi forgalomban vagy
        - rendes gazdálkodás körében jóhiszemű vevő részére értékesítik,
        - jóhiszemű vevő a mindennapi élet szokásos tárgyai körébe tartozó dolog
          tulajdonjogát visszterhesen szerzi meg
        - szerződéssel
        - közraktárba helyezéssel
 
119. Milyen esetben keletkezik jövőbeni zálogjogi? Ptk. 262.§(5)
        - ha a dolgon a zálogkötelezett a zálogszerződés megkötése után szerez
           rendelkezési jogot

120. Mire alapítható vagyont terhelő zálogjog? Ptk. 266.§(1)
- jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagyonának   
   egészén, vagy annak önálló gazdasági egységként működtethető részén, az ezt  
   alkotó dolgok, jogok és követelések meghatározása nélkül.

121. Átalakítható-e a vagyont terhelő zálogjog?
        - igen
 
122. Milyen adatok kérhetők le az ingó zálogjogi nyilvántartásból lekérdezéssel és mi
        a közjegyzői tanúsítvány tartalma? 11/2001. (IX.1.) IM rendelet 10.§(2)
        - a lekérdezés napján fennálló bejegyzések
        - + a már törölt bejegyzések,
        - a lekérdezés időpontját megelőző bármely időpontban fennállott bejegyzések
        - + a már törölt bejegyzések
        - a tanúsítvány tartalmazza a a zálogkötelezett neve alatt szereplő valamennyi
           bejegyzést hitelesen

123. Az öröklési illeték mértéke, fontosabb kedvezmények:

Csoport

Az illeték általános mértéke

Lakástulajdon-szerzés illetékének
mértéke

I. Az örökhagyó gyermeke, házastársa, szülője, valamint a háztartásában eltartott szülő nélküli unokája terhére
(Az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek a vér szerinti gyermekkel, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelőszülő a vér szerinti szülővel egy tekintet alá esik)

18 millió forintig 11%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 15%
35 millió forint feletti rész után 21%
18 millió forintig 2,5%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 6%
35 millió forint feletti rész után 11%

II. Az örökhagyó I. csoportba nem tartozó unokája, nagyszülője, testvére terhére

18 millió forintig 15%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 21%
35 millió forint feletti rész után 30%
18 millió forintig 6%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 8%
35 millió forint feletti rész 15%
III. Minden más örökös terhére 18 millió forintig 21%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 30%
35 millió forint feletti rész után 40%
18 millió forintig 8%
18 millió forint feletti rész után
35 millió forintig 12%
35 millió forint feletti rész után 21%




 Anyagi jogi szabályok

1. Az örökös jogállása, a hagyatéki tartozások
Ptk. 677.§-678.§; 682.§-683.§

2. Az örökösök felelőssége a hagyatéki tartozásokért, a hagyatéki tartozások kielégítése
Ptk. 679.§-681.§

3. Az örökös és hagyományos jogállásának és felelősségének összehasonlítása
Ptk. 677.§-684.§    

4. A végrendelet fogalma és fajai
Ptk. 623.§-624.§
fogalma: az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról, vagy annak egy részéről halála esetére rendelkezik (Vékás Lajos)

fajai: írásbeli – közvégrendelet
                      - magánvégrendelet – allográf, holográf, közjegyzőnél letett
         szóbeli

5. A törvényes és végrendeleti öröklés kapcsolata (favor testamenti)
Ptk. 599.§(2) 637.§ Pk.82. BH1994.365; BH1994.673.

A végrendeletet mindig az akarati elv szerint kell értelmezni. A végrendeletben használt kifejezéseket úgy kell értelmezni, ahogyan azokat a végrendelkező érthette és a végrendelet tételekor fennálló örökhagyói szándék felderítésére kell törekedni.
A végrendelet értelmezésének ezt a módját, amely az örökhagyói akarat lehető legteljesebb érvényre juttatását írja elő, nevezzük favor testamenti elvének nevezzük.

6. A hagyatéki osztály és az osztályos egyezség.
Ptk. 682-683(1).§; He.53.§(4)


7. A hagyomány és a meghagyás:
Ptk. 641-643.§

8. Kizárás –  kitagadás jogintézményének összehasonlítása
Ptk. 600.§ e.); 637.§(2)-(3); 662.§-664.§

9. A kötelesrész szabályai
Ptk. LVII. fejezet, 661.§-672.§

10. Az osztályrabocsátás
Ptk. 619.§-622.§

11. Az öröklési szerződős, a halál esetére szóló ajándékozás és a rendelkezés várt örökségről jogügyletének összehasonlítása
Ptk. LVI. 655.§-660.§   

12. Az özvegyi haszonélvezeti jog megváltása – korlátozása összehasonlítása
      Ptk. 615.§-616.§; He. 72/A.§-72/D.§
 
13. A végintézkedések fajtái
- Végrendelet: Ptk.: 623.§-635.§
- Öröklési szerződés: Ptk.:655.§-658.§
- halál esetére szóló ajándékozás: Ptk.659.§
 
14. A végrendelet érvénytelenségének és hatálytalanságának általános kérdései
Ptk. 644.§-654.§

15. Az ingó zálogjog keletkezése és megszűnése
Ptk. 262.§(2); 259.§-260.§, 262.§(6), 264.§(1)
- keletkezés: - az ingó zálogjog tárgya
                      - az ingó jelzálogszerződés
                      - a zálogszerződés formája, közokirati kényszer
                      - a zálogjogi nyilvántartásba, ill. lajstromba történő bejegyzés
- megszűnés: - a megszűnés törvényi esetei
                      - megszüntetés szerződéssel
                     - közraktárba helyezés
                        
16. Az ingó zálogjogi nyilvántartás főbb szabályai
Ptk. 262.§(2)(3); Ptké.47.§-47/A.§;     

17. A vagyont terhelő zálogjog átalakításának szabályai
Ptk. 266.§(2)-(5); Ptké.47/A.§(2); 11/2001.(IX.1.) IM rendelet 8.§(1)(2)
ld. még: A Zálogjog kézikönyve IV. rész 28. fejezet
dr. Gárdos István: A zálogjog átalakítása és érvényesítése

18. A váltó / csekk és a közraktári jegy óvásának szabályai

19. Az értékpapírok fizikai megsemmisítésének főbb kérdései
98/1995. (VIII.24.) Korm. rendelet
7.§-9.§

20. Közvégrendelet és közjegyzői letétbe helyezett magánvégrendelet
Ptk.625.§-626.§; 629.§(1) c.)
Ktv:133.§-135.§
- Közvégrendelet: kjő. előtt tett, a közjegyzői okiratok alaki érvényességének szabályai alá esik, feltétele a végrendelkező személyes megjelenése a közjegyző előtt, az okirat végrendeleti minőségének az okiratból ki kell tűnnie.
Végrendelkezési képességet az ügyfélhez intézett kérdésekkel kell ellenőrizni, gyakran indokolt a beszámítási képességet igazoló orvosi igazolás beszerzése.
Az ügyfelet ki kell oktatni a kötelesrész szabályairól.
A végrendelkező az okiratban felhatalmazza a közjegyzőt a VONY-ba történő bejelentésre.
      - Letétbe helyezett magánvégrendelet: a Ptk. alapján a végrendelet érvényes, ha annak
      végrendeleti minősége, a keltezés helye és ideje magából az okiratból kitűnik és azt a         
      végrendelkező a Ktv. szabályainak megfelelően a közjegyzőnél nyílt vagy zárt iratként
      letétbe helyezi.  
       Letétbe helyezésről a közjegyző a Ktv. szabályainak megfelelő jegyzőkönyvet vesz fel,
       amelyet az átvett végrendelethez fűz. A végrendelkező elismervényt kap.
       A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, hogy az ügyfél kéri a végrendeletnek a VONY-ba
       történő bejegyzését.  

21. Az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat tartalma magán kölcsönszerződés esetén:
Ktv. 112.§(1)(2) alapján a végrehajtáshoz szükséges elemeket:
- egyoldalú kötelezettségvállalást a megfizetésre vonatkozóan
- jogosult és a kötelzett nevét
- kötelezettség tárgyát, mennyiségét, összegét, jogcímét
- teljesítés módját, határidejét
- ha a kötelzettség feltételnek vagy időpontnak a bekövetkezésétől függ, akkor a feltételt   
  vagy időpontot közokiratnak kell tanúsítania

- tartalmazza továbbá az egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozat alapjául szolgáló magán kölcsönszerződés lényeges adatait:
   - mikor, milyen címen / számon, kik között jött létre
   - esetlegesen a kölcsön célját
   - tőkeösszegen felüli kamat mértékét

22. Az öröklési szerződés tartalma a közjegyzői okiratban
Ptk. 655.§-658.§

- örökhagyó(k) – ebben az esetben érvényes a házastársak közös nyilatkozata - és a   
   szerződéses örökös(ök) megnevezése, személyes adataik
- ügyleti képesség és akarat vizsgálata, azok megállapítása
- végrendelkező nyilatkozata, örökösnevezés, az öröklési szerződéssel érintett hagyatéki vagyon megnevezése.
- esetlegesen az öröklési szerződés létrejöttének indoka
- ellenszolgáltatás körbeírása (természetbeni: ellátás, étkeztetés, ápolás, gondozás, bevásárlás, takarítás stb., illetve pénzbeli ellenszolgáltatás)
az ellenszolgáltatás összegszerűségének egy havi mértéke meghatározásra kerül
- a közjegyző kioktatja az örökhagyót, hogy az öröklési szerződéssel érintett vagyontárgyairól sem élők között, sem halál esetére nem rendelkezhet.
- ingatlan-hagyaték esetében a felek felhatalmazzák a közjegyzőt, hogy a földhivatalnál az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzése érdekében járjon el.
- esetlegesen kötelesrészre jogosultak megnevezése
- VONY- ba történő bejelentés    


23. A hitelesítések nyilvántartó könyvének tartalma, a hitelesítések könyvébe bejegyezhető ügyek
Ktv. Vhr. 29.§

24. Ügyviteli kérdések a bizalmi őrzési ügyekben
Ktv. Vhr. 30.§

25. Mik a hagyatéki ügyek intézésének főbb ügyviteli szabályai
37/2003.(X.29.) IM rendelet KÜSZ
- érkeztetés, lajstrom, KDL, VONY, névmutató, végrendeletek kezelése, beadványok érkeztetése, feldolgozása, tárgyalási napló, idézés, kitűzés, befejezések és folyamatban lévő ügyek kezelése, felterjesztés bíróságra, irattározás

26. A KDL – Közjegyzői Digitális Levéltár alkalmazási köre
- Hagyatéki eljárásban: elektronikusan vezetett lajstrom a folyamatban lévő és a már befejezett ügyekről,
eljárást befejező jogerős végzést arhiválni kell és a papír alapú tárolás mellett digitalizált formában is elhelyezésre kerül a végzés
a havi statisztika a befejezett ügyek listája segítségével kiállítható
- Okiratok, jegyzőkönyvek esetében: elektronikusan vezetett ügykönyv, mely egyben névmutatóként is szolgál
az aláírt szerződés digitális formában kerül tárolásra

27. Az ügykönyv, a lajstrom és a névmutatók vezetésének szabályai
ügykönyv: Ktv. Vhr. 28.§
lajstrom: KÜSZ 30.§-34.§
névmutatók: Ktv. Vhr. 35.§
Kiegészítve a KDL-re vonatkozó szabályokkal

28. Az életbenlét tanúsítása    
- személyes megjelenés
- személyi okmány felmutatása
- ezeknek a tényeknek az okiratba foglalása valamely szerv kérésére, valamely eljáráshoz

29. Az okirat és értékpapír megsemmisítésének főbb kérdései
105/1952. (XII.28.) MT rendelet (Pp. hatálybalépése folytán szükséges rendelkezések tárgyában) 40.§-45.§
- az ügy lajstromszámot kap, kérelemre indul, jegyzőkönyv felvételével

30. A hagyatékátadó végzés főbb részei teljes hatályú hagyatékátadó végzés esetén
- közjegyzői neve, címe, székhelye, címer
- örökhagyó neve, személyes adatai, állampolgársága, halál ideje, helye, utolsó ismert lakcíme
- végzés címe
- esetleges egyezség tartalma  
- hagyatéki vagyontárgyak felsorolása azok értékeivel (ingatlan – adó- és értékbizonyítvány, illetve laltár szerinti érték feltüntetésével, folyószámla, értékpapír, üzletrész, ingóság stb.)
- hagyatéki terhek (temetési költség, közjegyzői díj, tartozások, hitelezői igények)
- öröklésre jogosultak felsorolása, személyes adatokkal, öröklés jogcíme, a részesedés aránya
(a közjegyző megállapítja az örökség megszerzésének tényét, ha ajándékozás, illetve egyezség született az eljárás során, illetve átadja a hagyatékot, ha az örökösök törvény szerint kérik átadni a hagyatékot, vagy osztályos egyezséget kötnek.)
- figyelmeztetés: tárgyaláson kívül hozott végzésnél arra, hogy kérhetik a tárgyalás kitűzését, egyezséget köthetnek, átengedhetik örökrészüket stb.
- tájékoztatás a fellebbezési jogosultságról, illetve annak szabályairól, illetékről
- felhívás gépjármű hagyaték esetén, hogy az okmányirodán a gépjárművet irassák át az örökös nevére
- indoklás: jogszabályi hivatkozások, végrendelkezés tartalmának ismertetése, tárgyaláson történt főbb események leírása, felek nyilatkozatai, illetve hivatkozás a jegyzőkönyvre, örökösök beadványainak rövid ismertetése
- keltezés, kjő aláírása, pecsét, díjjegyzék jogerő után jogerősítő bélyegző

31. A hagyatékátadó végzés főbb részei ideiglenes hatályú hagyatékátadó végzés esetén
ld. 30. kérdést+
végzés címe: Ideiglenes hagyatékátadó végzés
ideiglenesen a szerződéses vagy végrendeleti örökösnek, ezek hiányában a törvényes örökösnek kell átadni a hagyatékot
indoklásban a feleket tájékoztatni kell a He. 60.§-61.§-ban fogalaltakról, az ideiglenesen átadott hagyaték kezelésére vonatkozó szabályokról stb.
- az ideiglenes hagyatékátadó végzés teljes hatályúvá válását a közjegyző hivatalból állapítja meg.

32. Az öröklési bizonyítvány tartalma
- közjegyző neve, címe, székhelye, címer
- örökhagyó neve, személyes adatai, állampolgársága, utolsó ismert belföldi lakóhelye, külföldi lakcíme
- öröklési bizonyítvány elnevezés
- a közjegyző megállapítja, hogy az örökhagyónak ki (személyes adatok) milyen arányban, mely jogszabály alapján az örököse
- ha van, hagyatéki vagyon felsorolása
- hagyatéki teher felsorolása
- annak megállapítása, hogy kinek a kérésére, illetve hogy milyen célból került sor az öröklési bizonyítvány kiállítására.
- keltezés, kjő. aláírása, pecsét, díjjegyzék, jogerő után annak megállapítása

33. Letéti jegyzőkönyv tartalma a közjegyzői letétbe helyezett írásbeli magánvégrendeletnél
- végrendelkező személyes adatai, annak a ténynek a megállapítása, hogy ő megjelent a végrendelet letételének céljából a közjegyző előtt
- a nyílt, vagy lezárt borítékba helyezett végrendelet felmutatása, annak kijelentése, hogy a boríték az ő végrendeletét tartalmazza
- tájékoztatás a végrendelet visszaadásának szabályairól
- VONY bejegyzés engedélyezése, illetve kérelme
- keltezés, aláírások, díjjegyzék

34. A váltóóvási ügyben a váltóra vezetett záradék szövege
35. A „befogadó nyilatkozat” főbb elemei
36. Közjegyző előtt tett nyilatkozat a Kbt.. alapján
37. Az üzletrész árverési jegyzőkönyv tartalma
38. Az ellátás visszautasításának joga a közjegyzői okiratban
39. A házassági vagyonjogi szerződés. Megállapodások házastársak között.
40. Az élettársi közös nyilatkozat a vagyoni viszonyok rendezésére
41. A teljes hatályú apai elismerő nyilatkozat tartalma a közjegyzői okiratban
42. A kiskorú gyermek kötelezettségvállalása, különös tekintettel a lakáskölcsön  szerződésekre
43. A közjegyzői tanúsítvány (záradék) szövege okirat felmutatásánál
44. Közjegyzői előtt tett nyilatkozatok a termőföld törvény rendelkezései alapján
45. Eljárási szabályok a „nem kereste” jelzés esetén kézbesítésnél
46. A közjegyzői tanúsítvány (záradék) szövege a közhitelességű nyilvántartás adatairól
47. A közjegyzői tanúsítvány (záradék) szövege tolmács alkalmazásának aláírási címpéldány esetén
48. A sorsolás tanúsítása
49. A közbeszerzési eljárás „bontásának” tanúsítása
50. Az ingatlan adásvételi szerződés szabályai
51. Az ajándékozási szerződés főbb szabályai.
52. A meghatalmazásra vonatkozó szabályok.
53. Gazdasági társaságok fajai, az egyes társasági formák főbb jellemzői